15. Fejezet

Jesse belopózva a fürdőbe Celia ruháit magához vette csak az ingét hagyta ott amit csellel lehámoztak róla. A többi ruhát pedig eldugta. Nem kicsit csábították a zuhanyfüggöny mögött a telt idomok a karcsú derék és a formás fenék. Azonban ez a macska egér játék izgalmas mindkettőjük számára. Celia nem vette észre, hogy Jesse bent járt. A reggeli tusolás pedig már nagyon hiányzott neki. A baleset okozta karcolások még mindig látszottak a fején lévő horzsolások halvány kékes foltok árulkodók voltak. Ez még csak hagyján. Celia gondolataiban átfutottak újra az orvos szavai. A vizsgálatok eredményei a visszafordíthatatlan betegsége. A fejfájása ismét előbukkant. A tusolóból kilépve szerinte egy számára tiszta törülközőt fogva magára csavarva nézett a tükörbe. Rosszabbra számított ennél az arcnál. A karikák szemei alól kezdtek elmúlni de az arca sápadtsága változatlanul maradt. Oldalra nézett ahol hagyta a ruháit és sehol nem látta őket csak azt a kék csíkos inget amit Jesseről lefejtett.

- Szóval játszadozunk-játszadozunk. – szajkózta az inget tapintva felvette és így ballagott ki egy szál ingben. – Legyen a kívánságod szerint. – meredt maga elé.

Az ing Celia térdét súrolta. Jesse várta a konyhában az elcsodálkozás utóhangjait Celiától és az elmaradhatatlan bosszankodást. De semmi. Furcsállta is a dolgot. Celia odaosont halk mezítlábas léptekkel Jesse háta mögé. A férfi nem figyelt fel.

- Mi a helyzet szépfiú? - suttogta a fülébe a hátán végigsimítva és kicsit rádőlve.

Jesse megfordult és szinte beleőrült a szexi suttogó hangba amitől a hormonjai csak egyre fokozódtak. Nagy megrökönyödésére Celia nem borult ki ellenkezőleg higgadt maradt.

- Csak ennyit tudsz mondani? - ült bele az ölébe a férfinak.

A játék tovább folytatódott. Celiának a ruhái visszaszerzése volt a cél és persze Jesse ugratása is örömet okozott neki.

- Mond el nekem szépen hová tetted a ruháimat.

- Neked nem a ruháid kellenek.

- Mégis mire van szükségem? – túrt bele a szőkésbarna félhosszú hajzuhatagba.

- Azt neked kell tudnod. És míg nem jössz rá addig nem segíthetek. – kelt fel a helyéről Jesse letéve az öléből – Ügyes húzás volt nem mondom. De ezt nem veszem be.

- Egyszer kellek egyszer meg nem? Hogy van ez? Most itt az adandó alkalom. Gyerünk! Mi lesz már? Tegyük meg! - kezdte kigombolni Jesse ingét.

- Nem! Nekem nem így kellesz. Ne így add meg magad. Ilyen gyorsan és...

- Ó! Szóval te nem vágysz arra amit én már régóta nem csináltam pedig az előbb még nem ez volt a véleményed.

- Itt a cuccod és most tűnj el innen! Oké? Nem is tudom, hogy minek engedtem meg hogy nálam aludj.

- Ha már itt tartunk nem köteleztelek rá haver! – mondta Celia a fürdőbe vonulva a ruhájával együtt.

- Jobban tettem volna ha berúgva hagylak az utcán.

- Nem! Az lett volna a legjobb ha meghalok. És hamarosan be is következik ne félj. - motyogta maga elé.

- Mit mondtál?

- Nem fontos téged az úgy sem érdekelne. - lépett ki felöltözve és nem is vette észre, hogy Jesse inge rajta maradt – Megbántam a bocsánatkérést. Nem is sejtem, hogy tegnap este mi üthetett belém. Sajnálom. – rántotta ki az ajtót Celia.

- Hát igen de én tudom, hogy csak a pia szólt belőled.

- Kösz az észrevételt! -vágta be az ajtót hatalmas csattanással.

Beült a kocsijába és vagy kétszázhússzal vezetett. Idegesítette Jesse gondolkodásmódja. Megdöbbentette a saját viselkedése is. Mi ütött belé amikor Jessenek kibökte, hogy csak szexre van szüksége? Hiszen már csak pár hete vagy épp hónapja van csak hátra. Ki tudja. De ezt nem mondhatja el senkinek sem nem még hogy Jessenek aki számára idegen. Miután kifurikázta magát lenyugodva hazaért.

- Hol voltál? - állt az ajtóban Amanda aggódó tekintettel.

- Egy hotelben aludtam.

- Akkor legalább szólhattál volna, hogy nem jössz haza és hogy ne aggódjak annyira.

- Amanda, mondtam már hogy nem kell aggódni értem.

- De hiszen ha az ember lányát kirúgják a szeretett munkahelyéről és egy hónap kényszerszabadságra ítélik akkor csak kell az aggódás.

- Lucas mondta el?

- Igen, tegnap keresett téged.

- Eladta a céget. Ezt is elmondta? - kérdte Celia leülve a konyhában – Imádom a munkámat és most nincs. Ez a kényszerszabadság pedig kiborít.

- Pihend ki magad ami igazán rád fér. És ezt az inget honnan vetted?

– Óh ezt? – nézett végig magán – Hát az egyik boltban.

– Eléggé nagynak tűnik. Nem vetted észre?

– Csak a színe és a fazonja annyira tetszett.

– A színe miatt vetted csak meg?

– Igen. És azért ilyen nagy mert nem női méret. Csak férfiméretben találtam és annyira megtetszett hogy megvettem. Egyszerűen nem hagyhattam ott. - hazudott Amanda szemébe és közben érezte magán a kellemes fűszeres csípős fanyar férfi illatot.

– És mi ez a szag? - kérdte gyanakodva Celiára nézve.

– Milyen szag?

– Ez a parfüm illat. Férfiparfümé.

Celia kezdte úgy érezni magát mint aki a lebukás szélén áll. Égett az arca és melege támadt hirtelen.

– Ugye nem Lucassal töltötted az éjszakát?

– Nem dehogy!

– Ajánlom is! Nem illett hozzád és még mindig nem illik!

– Nem voltam együtt senkivel sem.

– Jól érzed magad? Olyan piros vagy!

– Igen én... egészen jól érzem magam most azt hiszem átöltözöm és utána majd elkészítjük azt amit tegnap akartam csak hát ugye közbeszóltak.

– A szabadságod nem azért van, hogy halálra dolgozd magad hanem azért hogy pihenj.

– Ne mentegetőzz! A krumplipucolásba még senki sem halt bele. Persze csak szerintem. – hagyta magára Celia.

Amanda tudta jól hogy Celia valamit eltitkol előle. De ugyan mi lehet az arra sosem jött volna rá.

Celia levetette Jesse ingét bár nem sok kedve volt hozzá mivel eléggé kényelmesnek találta és az illata... Mindenképpen le kellett vennie mivel Amanda kezdett gyanút fogni. Mielőtt még elhagyta a szobáját egyszer beleszippantott az ingbe majd azon kapta magát, hogy a Jesse iránt érzett dühe szertefoszlani látszik.

Jesse maga elé nézve ült a nappalijában. A kihűlt kávéját kortyolgatta és a félig leégett cigijéhez nyúlt.

- Nem megmondtam, hogy akar a csaj téged? Erre te mit csináltál? Na mit? Elhajtottad a fenébe! – felelte Nick a pultnak támaszkodva – Magadnál vagy ilyenkor, ember?

- Nem érdekel, hogy mit mondasz. Én nem csak a szexre vágyok. Lassanként ráunok a szexet kívánó cicababákra. Kicsajozhattam már magamat elégszer mióta...

– És emiatt az elveid miatt eldobtál egy jó nőt aki azt...

– Én szerető társra vágyom már a feleséget inkább meg sem említem nem holmi egyetlen vad éjszakára.

Megbántottam és ezt nagyon sajnálom.

– Sajnálhatod is. Különben sem nekem kéne ezt mondanod hanem neki.

– Celiának hívják!

– Mióta érdekel téged a neve?

– Mondtam, hogy nem egy éjszakára vágyom.

– Remek! És ez miatt kellett megbántanod őt? Bravo!

– Tudom mit csinálok.

– Hát persze! Mert mindenki tudja, hogy mit csinál. Megyek dolgozni és neked sem ártana. – mondta Nick a kilincshez érve – Ne feledd amit mondtam.

Jesse csak bólintott.